Hamarosan belekezdek az első
Tézisek felvázolásába
Nekifeszülök a táblának
Hogy lenyűgözzem a hallgatóságot
Idefigyel az az összes szempár
Ki beült hozzám a gondolataim
Beszippantására, csodálására

I'mádom!
De csak én tudom
Hogy a tudományom a virágom
Öntözöm szépen mert ő a világom
A manipuláció mestere vagyok
Mindörökké fennmaradok
Ahogy a történelem nagy nevei
Nyughelyükről felszálltak

Úgy emelkedek ki a tömegből
Ritkítom az indákat
Mik kapaszkodnak, és könyörögnek - hogy ne feledjek
De én nem feledek, hanem hazudok
Mert már tudom előre - egyedül utazok
Mit utazok, repülök!
Szárnyaimmal vitorlázok

Fényes egómmal messze szállok
Mostanra már hat lábon állok - senkire nem várok!
S aki azt kéri, nézzek le rá
Majd köpök egyet, hatalmasat
És nem érdekel, hogy mit létrehoztam
Csak nagy üresség
Mert senki sem érti